Mit nevezhetünk ásványvíznek?
Az ásványvíz a föld mélyéről származó olyan ivóvíz, amelyben az oldott anyagok mennyisége meghaladja az 500 mg/litert, vagy egy-egy elemet (ionos formában) az átlagosnál nagyobb mennyiségben tartalmaz, és amelyek sajátos ízt és gyakran gyógyhatást kölcsönöznek neki.
A természetes ásványvíz Magyarország nemzeti kincse, nagyon értékes, egészséges, eredeténél fogva tiszta, minden kémiai és mikrobiológiai szennyeződéstől mentes, természetes élelmiszer. A táplálkozási, valamint általánosan az emberi szervezet életműködése szempontjából kedvező összetételben és mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat, makro- és mikroelemeket.
Hogyan keletkezett?
A víz beszivárog a talajba, majd a Földet alkotó kőzetekbe, és hosszabb-rövidebb időt tölt el a felszín alatt. Különböző ásványi anyagokkal gazdagodva természetes forrásfeltörés formájában, vagy fúrt kutakon keresztül jut ismét a felszínre.
A víz fontos minőségi jellemzője a felszín alatt töltött idő, ami alatt fokozatosan felveszi annak kémiai tulajdonságait. Az úgynevezett gleccser- és karsztvizek fiatal vizek, csekély ásványi anyag tartalommal. Az ásványvizek azonban több száz, több ezer, sőt akár több millió évet is eltölthetnek a Föld mélyében. Az ásványvíz a föld alatti, szennyeződésektől mentes vízrétegekből származik, kitermelését szigorú előírások szabályozzák.
De mik is ezek az előírások?
Ahhoz, hogy természetes ásványvíznek nevezhessék, és ezt a megfelelőséget hivatalos hatóság, a Budapest Főváros Kormányhivatala elismerése bizonyítja. Csak az a víz lehet – úgy a hazai, mint az Európai Unió rendelete szerint – természetes ásványvíz, amely: védett vízadó rétegből származik, eredendően tiszta, szennyeződésmentes, összetétele ismert és állandó, összetevői csak meghatározott mennyiségben fordulhatnak elő, ásványi anyag és nyomelem-tartalmának köszönhetően egészségre kedvező hatású, szigorú mikrobiológiai követelményeknek kell megfelelnie, néhány fizikai eljárástól eltekintve nem szabad kezelni, nem szabad – a szén-dioxid kivételével – idegen anyagot adni a vízhez, nem szabad fertőtleníteni, bakteriosztatikus anyagot hozzáadni, nem szabad szállítani, eredeti tisztaságuk és kémiai összetételük megőrzése érdekében közvetlenül a vízkivételi helyen kell palackozni.
Az ásványvíz az lehet, ami védett vízadó rétegből származik. Mit jelent ez pontosabban?
A felszín alatti vízbázisok egyik csoportja a védett vízadó réteg alatti. Ez azt jelenti, hogy két, vizet át nem eresztő agyagréteg között vastag kavics-, homokréteg található, amely vizet tartalmaz. Víznyeréskor átfúrják az agyagréteget (esetenként több agyagréteget is) és ezek alól nyerik a vizet. Ez leginkább 50-200 méter, de néha ennél mélyebben is található.
A háztartási fúrt kutak milyen mélyek?
Az első vízzáró réteg feletti vizet talajvíznek nevezzük. Az 1970-es évekig Magyarországon a lakosság nagyobb része talajvizes kutakból nyerte az ivóvizet is. A talajvizes kút vízhozama csapadékfüggő és általában egy család és annak gazdasága ellátását szolgálta. Átlagos mélysége 8 méter volt.
Ma gyakori a 20-30 méteres fúrásmélység ez az a talajmélység, amit a szakma általánosan elfogad, mint a talajvíz szintig fúrt kút.
Ennek vízhozama még nagyban függ az éves csapadékmennyiségtől, és szárazságtól. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint, maximum 50 méter mély kutat lehet létesíteni öntözési céllal.
