Az új tanévben nemcsak a tanszerekre és a tízóraira érdemes gondolni: a megfelelő folyadékbevitel is fontos része a gyermek mindennapjainak.
Szeptemberben egyik napról a másikra megváltozik a családok napi ritmusa. Újra csörög az ébresztő, indul az iskola, jönnek a különórák, az edzések, a délutáni tanulás és a korán sötétedő esték. A nagy rohanásban azonban van valami, amiről a gyerekek – és sokszor mi, felnőttek is – hajlamosak vagyunk megfeledkezni: az ivásról.
Nyáron a meleg és a szomjúság gyakrabban emlékeztet bennünket arra, hogy igyunk. Az őszi, hűvösebb napokon ez már kevésbé egyértelmű, pedig a megfelelő folyadékbevitel egész évben fontos.
Miért felejtenek el inni a gyerekek az iskolában?
Egy iskolás napja tele van eseményekkel. Figyelni kell az órán, a szünetben ott vannak a barátok, ebéd után már jön a következő foglalkozás, délután pedig sokaknál kezdődik az edzés, a zeneóra vagy más különprogram.
Ilyenkor könnyen előfordul, hogy a reggel megtöltött kulacs délután szinte ugyanolyan nehéz, mint amikor a gyermek elindult otthonról.
A gyerekek ráadásul sokszor csak akkor gondolnak az ivásra, amikor már kifejezetten szomjasak. Éppen ezért érdemes az ivást nem pusztán a szomjúságérzethez kötni, hanem a napi rutin természetes részévé tenni.
A folyadékbevitel a koncentráció szempontjából is fontos
Az iskolai nap komoly szellemi terhelést jelent. Órákon keresztül kell figyelni, új információkat befogadni, feladatokat megoldani, majd délután sokszor következik a házi feladat és a tanulás.
A megfelelő hidratáltság hozzájárul a szervezet normál működéséhez és a jó közérzet fenntartásához. Ha valaki nem fogyaszt elegendő folyadékot, jelentkezhet többek között fáradtság, fejfájás, szájszárazság vagy koncentrációs nehézség is.
Természetesen ezeknek a tüneteknek számos más oka lehet, ezért nem érdemes automatikusan a kevés folyadékfogyasztásra gondolni. Arra viszont igen, hogy mikor ivott utoljára a gyermek.
Miből vehetjük észre, hogy talán keveset iszik?
A legegyszerűbb módszer sokszor maga a kulacs. Ha reggel tele kerül az iskolatáskába, délután pedig szinte érintetlenül érkezik haza, érdemes beszélgetni arról, hogy a gyermek mikor és mennyit iszik napközben.
Néhány jel, amire érdemes odafigyelni:
- gyakori szomjúságérzet;
- száraz száj és ajkak;
- fejfájás;
- szokatlan fáradtság vagy bágyadtság;
- nehezebb koncentráció;
- ritkább vizeletürítés vagy a megszokottnál sötétebb vizelet;
- sportolás vagy intenzívebb mozgás után jelentkező erős szomjúság.
Egy-egy tünet önmagában természetesen nem jelenti azt, hogy a gyermek dehidratált. Ha a panaszok rendszeresen jelentkeznek vagy erősek, érdemes gyermekorvossal egyeztetni.
Ne mennyiségekkel kezdjük – alakítsunk ki rutint!
Ahelyett, hogy egész nap azt kérdezgetnénk, hogy „Ittál már?”, sokkal egyszerűbb lehet néhány olyan pontot kialakítani a napban, amelyhez automatikusan kapcsolódik az ivás.
A gyerekek számára az ismétlődő szokások könnyen rutinná válhatnak.
Például:
- ébredés vagy reggeli mellé egy pohár víz;
- indulás előtt a kulacs megtöltése;
- tízórai mellé néhány korty;
- ebédhez víz;
- iskola után, hazaérkezéskor egy pohár víz;
- sport előtt és után folyadékpótlás;
- vacsora mellé ismét víz.
Egy idő után már nem kell külön emlékeztetni rá a gyermeket: ugyanúgy a nap részévé válhat, mint a fogmosás vagy az iskolatáska összekészítése.
A kulacs legyen mindig szem előtt
Apróságnak tűnik, mégis sokat számíthat, hogy a víz látható és könnyen elérhető legyen.
Ha az iskola szabályai engedik, érdemes olyan kulacsot választani, amelyet a gyermek az asztalán vagy könnyen elérhető helyen tarthat. Ha minden kortyért a táska mélyére kell nyúlni, sokkal könnyebb megfeledkezni róla.
Az sem mellékes, hogy a gyermek szeresse a saját kulacsát. Egy kedvenc szín, minta vagy matrica apró dolognak tűnik, de a kisebbeknél az ilyen részletek is segíthetnek abban, hogy szívesebben vigyék magukkal és használják.
Iskola után még nincs vége a napnak
A folyadékpótlás különösen fontos lehet azoknál a gyerekeknél, akik iskola után rendszeresen sportolnak.
Foci, úszás, tánc, kézilabda, torna vagy bármilyen intenzívebb mozgás során a szervezet izzadással folyadékot veszít. Ezért ne csak az edzőfelszerelés és a váltóruha kerüljön a sporttáskába – a vízről se feledkezzünk meg.
Jó szokás lehet, ha a gyermek már az edzés előtt is iszik, sportolás közben pedig – amikor erre lehetősége van – rendszeresen kortyol. Edzés után pedig érdemes ismét gondoskodni a folyadékpótlásról.
A szülői példa többet ér száz emlékeztetőnél
A gyerekek nagyon sok mindent abból tanulnak meg, amit otthon látnak.
Ha anya és apa étkezéshez rendszeresen vizet iszik, induláskor magával viszi a saját kulacsát, sportoláshoz vizet készít be, vagy munka közben ott van mellette egy pohár víz, akkor mindez a gyermek számára is természetessé válik.
Akár egy egyszerű családi szabályt is kialakíthatunk:
ha elindulunk otthonról, a kulacs is jön velünk.
Iskola, munka, edzés, kirándulás vagy egy hosszabb autóút – néhány hét alatt könnyen megszokássá válhat.
Az ősz sem jelenti a hidratálás végét
A nyári hőség elmúltával hajlamosak vagyunk kevesebbet foglalkozni a folyadékpótlással. Pedig az iskola, a munka, a sport és a hétköznapi rohanás ősszel ugyanúgy folytatódik.
A cél nem az, hogy egész nap számolgassuk a kortyokat, hanem hogy a vízfogyasztás természetes része legyen a család mindennapjainak.
Ebben segíthet néhány egészen egyszerű szokás: víz a reggeli mellé, megtöltött kulacs az iskolatáskába, egy pohár víz hazaérkezéskor, és folyadék az edzéshez.
Aqua Minera – víz a mozgalmas hétköznapokra
Az iskolakezdéssel újra felgyorsulnak a hétköznapok. Reggel iskola és munka, délután különórák, edzés és tanulás – ilyenkor különösen jól jön, ha a víz mindig kéznél van.
Az Aqua Minera kiegyensúlyozott ásványianyag-tartalmú víz, amely a család hétköznapjainak egyszerű kísérője lehet. A mentes Aqua Minera 8,1-es pH-értékével kerülhet az iskolatáska mellé, az autóba, az íróasztalra vagy az edzéshez készített táskába.
Mert a jó szokások sokszor egészen apró dolgokkal kezdődnek.
Egy megtöltött kulaccsal. Egy pohár vízzel. És azzal, hogy nem felejtünk el inni – ősszel sem.